....Este már gyógyszeressen kaptam az antibiotikumot.Megdobtak egy egész dobozzal...:)))))
Kivetettem a nővérkével a kanűrt, mert már a második nap iszonyatosan fájt, alig bírtam mozgatni a kezem, de sajnos ott adták a gyógyszert addig nem lehetett kivetetni....De végre megszabadultam tőle...
Esténként szerencsére tudtam nézni tv-t, bár az egész osztályon nem volt, csak a szobatársnőm dvd- lejátszóján be lehetett hozni, így nem maradtam le a sorozataimról...:))))))
Eljött a várvavárt reggel:)))
Szokásos hajnali ébresztő, kv, cigi, vizitre várás.......
A viziten azt mondta a doktornő, hogy azt hitte én már nem is leszek ott...örültem, mondtam hogy :én is azt hittem!
Aztán még biztonság kedvéért leküldtek egy UH-ra.
Gyorsan megfürödtem előtte, és vártam, hogy lemehessek az UH-ra.....nem kellett volna annyira örülnöm....
Na megvolt az ultrahang, a dokin láttam, hogy tiszta ideg, aggódó...kérdeztem tőle mit lát, mondja el mi mit jelent...azt mondta mindjárt elmondja...majd a vizsgálat végén felzavart az osztályra!!!!!!!!
Közölték, hogy NEM mehetek haza......olyan érzésem támadt, olyan lelkiállapotban voltam, hogy egyszerűen meg sem kérdeztem miért, sírva fakadtam és bementem a szobába....ez kb. 9 körül volt...Telefonáltam mindenkinek, de nem tudtam megmondani miért nem engednek haza, csak sírtam!
Na, nehogy azt gondolja bárki is, hogy nem akartam utána járni mi a bajom, miért nem engednek haza!!Csakhogy egy elvetemült árva orvost se lehetett megtalálni egész nap!!!!!
Na azt délután végre sikerült elkapnom a dokinőt!Ahhoz képest, hogy sok szakszavat nem értettem, azzal azért okosabb lettem, hogy fogalmuk sincs milyen jellegű a cisztám, azonnal operálandó vagy sem.Megijedtem, megmondom őszintén, de megnyugodtam, hogy miért is tartanak még bent.
Egy nővérkétől kértem tanácsot, kit ajánl ehhez a fajta műtéthez.Kaptam is egy nevet.(majd később bővebben írok erről)
A nap többi részében a tételeimmel foglalkoztam, dvd-t néztünk szobatársammal....elvoltunk és vártam hogy este bejöjjön ember, aki bár nem mutatta éreztem és a hangján, szavaiból hallottam, hogy nagyon aggódik.
Péntek.Reggeli ébresztő, kv, cigi, vizit.Hazamehetek.
Összecsomagoltam és vártam hogy meglegyen a zárójelentésem és jöjjön ember értem.Bár megvolt délutánra a záróm, még nem volt kitűzve műtéti időpont, ami nélkül nem is engedhettek volna el...
Aztán a főorvosasszony mondta, hogy telefonáljak időpont miatt, majd hazaengedtek.
Természetesen a zárón az volt, hogy jó tanácsokkal elláttak...de fogalmam sem volt róla, hogy mit csinálhatok és mit nem...............Hazaértem, végre!.....................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése